Membrán tartalmú védőkrémek

 

A bőrápoló készítmények legfontosabb feladata a stratum corneum védelmi funkciójának támogatása és adott esetben visszaállítasa kell hogy legyen. A “védőkrémek ” elnevezés tehát ebből a szempontból nézve találó, de ez a kifejezés még mindig inkább a bőr védelméhez köthető. Hogy mit teljesítenek manapság a modern védőkrémek a bőrápolásban, kiderül a következő cikkből.

A védőkrémek fogalma nem új, és még néhány évvel ezelőtt csak annak a koncepciónak felelt meg, hogy védje a bőrt a külső hatóanyagokkal szemben. Ha például sok vizes közeggel lett dolgozva, a védőkrémnek általában magas a zsírtartalma és gyakran egy víz-az-olajban emulzió (W / O). A zsírtartalom megakadályozza a víz behatolását a bőrbe. Ezzel szemben alacsony zsírtartalmú hidrogéleket használnak, ha például ipari területen a bőr olajokkal és zsírokkal érintkezik.

 

Védelem vs. regeneráció

 

Fizikai szempontból nézve ezek az elvek természetesen még ma is érvényesek és még nagyon sok megfelelő készítmény létezik a bőr védelmére. A hangsúly azonban jelentősen áthelyeződött, mert érvényesült az a felismerés, hogy a regeneráció ugyanolyan fontos mint a bőr védelme. Mert minél nagyobb a W / O emulziók védő hatása, annál jobban csökken a bőr természetes önregenerálódása. Ezért szükséges ebben az esetben egy ésszerű kompromisszumot találni. A célnak megfelelően a védőkrémeket úgy kialakítani, hogy ne zárják el egy vékony réteget képezve az az alatt található bőrt, hanem áthelyezzék a védelmi funkciójukat az eleve erre a célra szolgáló stratum corneum  membrán szerkezetébe. A bőr meglévő védelmi funkciója így támogatást kap és külső sérülések esetén újra helyreállítja a bőrt. A homeosztázist, a bőr természetes egyensúlyát ez nem zavarja.

 

A bőr másolata

Az erre a problémára való megoldás nem könnyű, mivel több feltételnek is meg kell felelnie:

 

  • A készítmények kémiai összetétele a stratum corneum membránjával egyezőnek vagy ahhoz hasonlónak kell lennie
  • A fizikai szerkezetüknek azonosnak kell lenniük. Emulziók ezért nem jöhetnek szóba, mivel a szerkezetük cseppformájú és ezáltal a bőr membrán szerkezetét kimutathatóan megváltoztatná

A kiút ebből a problémából az emulgeálószerek felcserélése más anyagok által, mint például ceramidokkal, fitoszterolokkal és hidrogénezett foszfatidillel, amelyek együttesen képesek saját membránokat felépíteni és a krémek olaj és víz fázisait stabilizálni. Telítetlen natív foszfatidilkolin kevésbé alkalmas erre, mivel ebben az esetben nem a szükséges síkszerű membránok képződnek, hanem sejtszerűek,  mint a sejt-membránoknál vagy a liposzómáknál.

A stratum corneum membránjai elsősorban ceramidokból, koleszterinből és palmitinsavból állnak. A koleszterin (állati) és a fitoszterol (növényi) egymáshoz nagyon hasonlóak; Ezért lehet ez utóbbit alternatívaként használni, ha állati nyersanyagok a kizárási kritérium.

A ceramidok csak nehezen tudnak behatolni a bőrbe és ezért – a szintetikus változatait is beleértve – kivéve az élesztőből nyerhető ceramid III-at, még mindig nagyon drágák. A receptúrákban ezért a ceramidok csak kis mennyiségben fordulnak elő.

A faggyúmirigyek váladékából kapott zsíros anyagok is a védőkrém komponensei lehetnek. A Shea-vaj ebben az esetben alkalmas, hiszen egyaránt tartalmaz zsírvegyületet és fitoszterolt. Telített (hidrogénezett) foszfatidilkolin egyébként a membrán -képző funkciója mellett palmitinsavat és sztearinsavat is tud képezni, amelyek a molekula  hidrolitikus vagy enzimatikus leszakadása által szabadulnak fel.

A palmitinsav és sztearinsav  közvetlen használata a krém-készítményben kevésbé ajánlott, mivel a savak bőrbeviteli magatartása inkább kedvezőtlen, ha csak nem az ebben az esetben nem megfelelő anionos sztearát krémet használjuk.

Lipofil anyagok a shea-vaj mellett megtalálhatóak a növényi eredetű szkvalánban (hidrogénezett formában szkvalén, egy természetes koleszterin előfokozat) és fiziológiai trigliceridekben.

Segédanyagok nélkül nem működik semmi

Segédanyagok nélkül viszont még a membrán – tartalmú krémek sem jönnek ki teljesen. Az, hogy egy krém könnyen terjed e, másrészről szenzorainak jelentős karaktere van e, gyakran a konzisztencia szerektől függ. Konzisztencia szerekként például a  karbomereket, xantánt és hidroxi-etil- cellulózt alkalmazunk. Az utóbbi egy népszerű eszköz receptúrák higításához, hogy ezáltal az ár kedvezőbb keretek között maradjon.

Mivel a konzisztencia anyagoknál kivétel nélkül szintetikus vagy természetes polimerekről, azaz nagyon magas molekulatömegű anyagokról beszélünk, ezért a krémek alkalmazása során a bőr felületén megmaradnak. Egy észrevehető csúszó érzést eredményeznek, amikor a bőr utána vízzel érintkezik. Ezen felül a konzisztencia szerek hatással vannak a bőrnedvességre, mivel főleg a cellulóz vegyületek poliszacharid egységei vízmegkötő hatásúak. Néhány védőkrém tartalmaz CM-glükánt. A CM -glükán egy poliszacharid, amely az élesztőből nyerődik és a későbbi karboximetiláció során vízben oldhatóvá válik. Továbbá szabályozza a konzisztenciát és gyorsítja a gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően a sebgyógyulást, például lézeres kezelések után. A leírt védőkrémek koncepciójával összeegyeztethetetlenek a  tartósítószerek és illatanyagok, mivel allergológiai szempontból egyik anyagcsoport sem kívánatos a stratum corneumban és az alatt. Ezek az anyagok többnyire a tégely-termékekben fordulnak elő, ahol a baktériumok által fokozott szennyezettséggel számíthatunk. Krém-adagolókban a tartósítószer-mentes termékek – beleértve az időt a termék megnyitása után – probléma nélkül több mint 30 hónapig tarthatóak.

Extra adag hatóanyag

Ha további hatóanyagokat szeretnénk a termékbe keverni, ezt kimért adagokban kell tenni, mivel ezek a stratum corneumból rövid út alatt behatolnak a bőr mélyebb rétegeibe.  Általában a marketing osztály kéri a használati utasítást és eredetét a krémnek, mivel a tiszta krém-alap leírása sokszor túl bonyolultnak bizonyul, amit a fogyasztók gyakran nem értenek. Éppen ezert nagyon fontos megjegyezni, hogy a membránt tartalmazó alap-krémek és hatóanyagok  modulárisan használhatók. Tehát egy  összehangolt összetételnél a hatóanyag-koncentrátumokat alkalmazhatjuk (szérumok, ampullák) a védőkrém problémás bőrre való felvitele előtt, vagy pedig alapos bőr elemzés után közvetlenül a védőkrémbe keverve. Azonban figyelembe kell venni, hogy a védőkrém jellege ezáltal változhat, ami által pedig csökkenhet a védőfunkció. A védőkrémek szezonálisan szükséges zsír tartalmát olajok hozzátételével meg lehet emelni. Magasabb olajtartalmú védőkrémeket a zsírban szegényebb bőrnél, hidratáló anyagokkal (NMF) együtt alacsony zsírtartalmú és a száraz bőrnél is alkalmazunk. Ezzel ellentétben magas zsírtartalmú bőrnél minimális olaj mennyiséget, vagy  könnyebb (rövid láncú) olajokat alkalmazunk. Az alapolaj gyakran egy közepesen semleges olaj (MCT), INCI : kapril / triglicerid, amely más olajokkal, többek között az olívaolajjal is, felcsererélhető. Az ezt követő vizes és olajos anyagok felvétele a védőkrémekbe a bőr-szerű összeállításának köszönhető, ami azonos a bőr analóg viselkedésével.

 

Speciális eljárás a készítmények előállításában

A védőkrémek speciális eljárás alapján készülnek, amelyek alapvetően különböznek a normális emulgeálási eljárástól. Az előállítás több lépésben történik az összetevők nagyon nagy nyomáson történő homogenizálódása során. Ez eredményezi a jellegzetes levél-szerű membrán szerkezetet, amely hagyományos mikroszkópok alatt szerkezet-nélkülinek tűnik és csak a fagyasztva-törés-technika segítségével valamint a későbbi elektronmikroszkópiával lesz látható.

Látszólag lemezes szerkezetű termékek, amelyek a hagyományos mikroszkóp alatt átvilágítva is láthatók, a védőkrém membránjaitól teljesen különbözőek. Itt kötél-szerű jelenségekről beszélünk, amelyek többek között a sztearátot tartalmazó O / V emulzióban is megfigyelhetőek. Egy pillantás az INCI nyilatkozatra felvilágosítást ad ezügyben.

 

Passzoló dekorációs termékek

Ha a védőkrémek használata mellett kiegészítő smink-termékeket (pl. alapozó) is szeretnénk használni, akkor ezeknek harmonizálniuk kell a krémekkel és hasonló felépítésűeknek kell lenniük. Így növekszik a zsírsavak aránya a védőkrémekben, hogy a pigmenteknek elegendő felszívó kapacitásuk legyen, továbbra is lemondva ásványi olajokról és földi viaszokról, annak érdekében, hogy az alapozó-réteg alatt ne zavarja a regenerációs folyamatokat. Ugyanis ebben a rendszerben pont az a mérvadó, hogy célszerűen a problémás részek lesznek kezelve (például problémás bőr, liposzómák), a védőkrém felvitele után pedig a bőr az alapozás után optikailag megnyerőnek tűnik. Adott esetben egy púdert is lehet használni, ha az szintén megfelel a kritériumoknak.

 

További alkalmazások

Membrán-tartalmú krémeket gyakran alkalmaznak a korneoterápiában és a bőrgyógyászatban szarusodás és  bőr rendellenességek kezelésére. A hatóanyagok közé tartoznak többek között az amidok, mint például palmitinsav-monoethanol-amid (INCI : palmit-amid MEA) , a sztearinsav-monoethanol-amid (INCI : Sztearinsavamid MEA), karbamid és allantoin. Ezek az anyagok enyhítik a viszketést és csökkentik a gyulladást. A palmit-amid MEA a természetből adódóan az epidermiszben foldul elő. A kozmetikában a védőkrémek módosítva tisztító krémek és krém maszkok formájában is kaphatóak.

 

Dr. Hans Lautenschläger

.